A diagnózis hivatalossá válása után az egész család számára egy új időszámítás vette kezdetét. Akik ilyesmiben vannak benne, azoknak nem kell magyarázni milyen érzés ez.
Mindenki máshogy igyekezett feldolgozni a tényt. Párom homokba dugta a fejét, anyum összeroppant, mamám fel sem fogta (mai napig úgy véli a gyereknek semmi baja). Én is kiborultam, hiszen ki tervezi úgy az életét, hogy sajátos nevelési igényű gyermeke lesz ? Szerintem senki, mindenki egészséges gyereket tervez. De ez így alakult, valamilyen szinten el kellett fogadnunk és tovább élni az életünket, valamint Helga számára mindent biztosítani.
Az ovit is elkezdte, ahogy betöltötte a hármat. Kicsit aggódtam, hogy fogadja majd a hirtelen jött változásokat, hogy nem velem tölti a napjait, de első naptól kezdve szívesen ment és az ottani fejlesztés csodát tett vele, mert hónapokon belül megszólalt, majd 4 évesen szobatiszta lett.
Kezdtünk fellélegezni és úgy gondolni, itt már nagy gond nem lehet. Helga kicsit lassúcska, sajátos nevelési igényű, de a körülményekhez képest szépen teljesít.
És nagyjából ez volt a jellemző Nellire is, hamar felállt, hamar el kezdett járni, de a beszéd neki sem akart beindulni. Gondoltam, azért nem,mert ugye a tesótól nem volt lehetősége eltanulnia, de majd ha oviba kerül megered a nyelve.
A közeli oviban kezdett amikor betöltötte a három évet. És mi vártuk hogy ő is elkezdjen beszélni egyik napról a másikra, mint a nővére.
Csak vártunk és vártunk...De kb. 10-15 szó volt az, amit mondott. A logopédus már félévkor jelezte, hogy logopédiai oviban lenne a helye, de én ezt nem akartam. Voltunk vizsgálaton, kapott szakvéleményt a logopédiai ovira. Kaptunk év végéig haladékot és én bíztam benne, hogy csak beindul a beszéd, de ez nem történt meg.
Így tehát a kislány a következő évet a logopédiai oviban kezdte. Mondanom, illetve írom  sem kell, hogy ez mennyire megviselt lelkileg. Nehezen nyugodtam bele, hogy van egy értelmi és egy beszédfogyatékos gyermekem.
Szerencsére a logopédiai ovi mégiscsak egy szuper döntés volt, mert Nelli beszéde ha nem is gyorsan, de elkezdett fejlődni és egyre több mindent, egyre érthetőbben mondott ki.
Mára pedig a kislányom, aki annak idején alig-alig beszélt, egy kis dumaláda.