az én valóságom

Két gyermekem van, Helga 2007.09.07.-én, Nelli 2009.06.21.-én született. Mindketten sajátos nevelési igényűek. Az apukájukkal Balázzsal hol ilyen, hol olyan a kapcsolatunk. Az élet olykor eléggé hullámvasút és nem is mindig egyszerű, de a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket :)

Idézet

Csodálatos az, amit egy nő megbír ! - egy nő, aki anya,  - egy anya, aki szeret. /Jókai Mór/

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
2016 december 30, péntek

Idei utolsó rövidke

Túl a karácsonyon...A tavalyi után kicsit féltem, de a családi összejövetel egész jól sikerült, az itthoni ételeim is finomak lettek. Sajnos a laptop nem jött össze, vagyis a miénk lesz. Majd. Ha a srác megjavítja, mert időközben valami baja lett, így szilveszer után lesz megjavítva. Még jó, hogy a gyerekeknek nem zengtük be, amiről meg nem tudnak, nem fáj ugye :D
Élő fánk lett végül, amit annyiból nem bántam, hogy a finom fenyőillat még most is érezhető a lakásban. Írnom sem kell, hogy miután megvettük a fát, meglett a műfenyő talpa, egy dobozban alaposan elrejtve, újságokkal letakarva :/
Amúgy nagyon sok szép ajándékot kaptunk mindannyian. Balázs 24.-én elég morcos volt, kezdtem aggódni, hogy ezt csinálja majd egész ünnepekkor, de másnapra kialudta. Nem szereti a karácsonyt, vagy valami ilyesmi.
Két ünnep között is elvoltunk. Úgy elrohant a szünet, sajnos mindjárt vége és kezdődik előről az, amit én kimondottan utálok. A reggeli korán kelés és a buszon való nyomakodás. Ezt egyáltalán nem hiányoltam. A gyerekeknek is jót tett a későbbi kelés, volt hogy 8-ig is aludtak, az én legnagyobb örömömre :D Hát ez hétfőtől meg fog sajna szűnni, pedig el bírnám viselni. De hát a dolgok mennek tovább.
Holnap még egy barátnőmmel is összefutok délelőtt, hónapok óta nem láttam, szóval lesz miről beszélgetni.
A szilvesztert itthon töltjük, talán már éjfél előtt elalszunk, ha megint olyan unalmas műsor lesz, mint az utóbbi években.
És hogy mit szeretnék 2017-re?
Mindenek előtt EGÉSZSÉGET, ez a legfontosabb.
És hogy találjunk egy hosszútávú, jó albérletet, ahol megint évekig nem kell a költözéssel bajlódni.
Hogy a gyerekek tanulása rendben legyen.
Kicsit jobb anyagiakat.
Hirtelen ennyi. Mondom, vagyis írom, fő az egészség, anélkül semmi sincs.
BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!

2016 december 22, csütörtök

Ünnepek előtti káosz

Ez a december hónap nem túlzottan kedvez a blogolásnak, nem sok időm van, leülni és írni. Hihetetlen, de két nap és karácsony!!! Nagyjából megvan minden, már csak pár apróságot kell beszerezni, a menü egyszerű lesz. Lévén, hogy Balázs nem szereti a halat, az nem lesz. Lesz viszont húsleves, rántott hús, vegyesköret, vörösboros pörkölt, franciasaláta, savanyúság, bejgli és talán összedobok valami sütés nélküli sütit. Meglátjuk.
A fa mizéria vége az lett, hogy vettünk egy élő fát. Csinos meg minden, de még mindig sajnálom a fenyőket, így tuti hogy jövő karácsonyra beszerzünk egy újabb műfenyőt. Nem olyan jó illatú, mint az eredeti, de legalább nem kell kivágni. Másik megoldás a visszaültethető fenyő, kitudja, lehet hogy majd kipróbáljuk.
A lányok itthon vannak szüneten. Tegnap Helgába nem tudom mi ütött, de nem lehetett bírni vele, fel-alá rohangászott és kiabált, mindenért hisztizett, kiakasztott. Nelli is átvette tőle, szóval szuper lett estére a hangulat :(
Ettől eltekintve viszont jó volt a viselkedése a héten és már ez is haladás.
Ja, Nelli szerepelt a karácsonyi műsorban a suliban, mint angyalka, csak a videót látta, mert nem voltam ott személyesen, de nagyon kis cuki volt. Nem is tudtam, hogy szerepelni fog, senki sem mondta. Meg kapott ajándékot is, mert jó volt a magatartása idén. Örültem, remélem a tanulmányai is jobb irányba fordulnak majd.
Ajándékok terén sem költekeztünk túl. Balázs egyik ismerőse ajánlott olcsón egy laptopot, persze rögtön ráugrottunk a témára, régi vágyunk ez már. Remélem össze is jön, ma derül ki, ha mégsem, az kicsit csalódás lesz, mert bele éltem magam, a gyerekek ugye nem tudják, mert ez főleg nekik lenne ajándék. Amúgy főleg apróságot vettem nekik, színező, színes cerka, póni, készségfejlesztő füzetek, a nagyszülőktől még úgyis kapnak ajándékot. Balázsnak meg férfi kozmetikum csomagot vettem, nem nagy durranás, egy tusfürdő, egy szappan és azt hiszem arcszesz van benne, célnak megfelel.
Hálistennek a betegségekből is kijöttünk.
Holnap fadíszítés elvileg a gyerekekkel közösen...
MINDENKINEK BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!!!

2016 december 14, szerda

Jaj de szép a karácsonyfa! Avagy bosszúságok és más egyebek

Ledöntött minket a betegség. Kit ilyen, kit olyan formában. Szerencsére a lányokat még úgy ahogy kíméli, ők csak kicsit köhögnek, de ennyi. Igaz, Helgus múltkori rossz kedve miatt egy napos hányás állt, de itthon maradt pénteken és ki is gyógyult magától. Lehet, nem is betegség, csak gyomorrontás volt.
Én jelenleg tök náthás vagyok, meg a hangom is elmenőben. Sebaj, Balázs szerint legalább nem beszélek annyit :/ Ő is elég náthás, versenyt szipogunk itt hajnalban.
A karácsonyi bevásárlást is megkezdtem, igaz egyenlőre csak pár apróság és a szaloncukrok vannak meg. A többi még várat magára, talán holnap folytatom. Ma már nem ment volna több, mert tele volt az összes kezem. El szeretném kerülni a tömeget, meg most még nagyobb is a választék.
Az eltűnt karácsonyfadíszek igazi X aktáknak bizonyultak, mert mamám égre-földre esküdözött, hogy nem látta őket, viszont akárhogyan is kerestük, nem találtuk meg. Aztán egyik nap visszakerült. Ugyanis, hiába kerestük a lakásban, az tényleg nem volt ott. Mivel mamám a drága szarkeverő szomszéd asszonynak adta oda örökbe!!!!Az én díszeimet...Egy olyan nőnek, akinek a húzásairól most itt nem szeretnék írni, de tény, hogy sok rossz pillanatot okozott, ezért még csak köszönő viszonyban sem vagyok vele. Mamámnak sem kellene, mivel ellene is követett el már dolgokat, viszont ő valamiért mégis bírja. Ami az ő dolga, de ne már, hogy a díszeimet is oda ajándékozza. Még jó, hogy mamám megunta, hogy folyton a díszeket keressük rajta, vagy nem tudom, mert utóvégre vissza kerültek, de azért bele gondolva ez elég durva. És akkor még nem írtam a karácsonyfa mizériáról, amiben mamám szintén közreműködött. A műfenyőnk 15 évig műfenyő volt, de idén mamám úgy eltűntette a talpát, hogy sehol sem találtuk, anélkül meg nem működőképes a dolog :/ Balázs azt mondta, veszünk akkor élő fát, és én bele is  mentem, de ma egy ismerős azt mondta, neki van egy fölösleges fája, így oda adja. Azt mondta, van hozzá láb is, aztán itthon szembesültem vele, hogy lába ennek a fának sincs, és még mellé nagyon hullik is. De azért végigcipeltem a városon :(
Nem voltam feldobva, de a városban vettem egy olcsó talpat, hogy hátha. De nem...nem a fa mérete. Így ezennel feladom! Vagy veszünk élő fát, vagy nem tudom, de most már nem foglalkozom a fával tovább. Legalábbis egy ideig.
A lányok várják a szünetet, Helgáéknak a héten még lesznek karácsonyi programok, Nelliéknek meg jövő héten. Már hoztak haza szép, saját kézzel csinált díszeket is, amiket az ablakba raktam ki. Nekik már itt a karácsonyi hangulat. Az enyém még várat magára.


2016 december 8, csütörtök

Téli tényállások

Megint régen jelentkeztem. Akartam írni amúgy, de valami mindig közbejött. Jelen esetben a betegség, ami kihat a mindennapokra.
Balázs három napig itthon volt hányás-hasmenés-láz kombóval. Tényleg beteg volt, pedig ez nála nagy szó. Ma már ment dolgozni.
Nelli is lenáthásodott, kicsit köhög, de nem vészes.
Helga tegnap 8 órakor elaludt (!!!!!nem szokása ilyen tájban), ma meg pocsék volt a kedve, alig akart suliba menni. Remélem, nem bújkál benne valami. Jó lenne kibírni ezt a kis időt a téli szünetig. Nekik már csak a jövő hét van, utána szünet. Nelliéknek pár nappal tovább tart a tanítás.
És mára én sem vagyok jól. A női baj elmúlt, hála az erre való szereknek, de szerintem elkaptam Balázstól a hányós-hasmenőst, vagy hasonlót. Eléggé émelyeg a gyomrom, ma még csak egy kis kamilla teát ittam, meg a reggeli kávémat, de azt is majdnem viszont láttam. A fejem és a torkom is fáj. Szarul vagyok, na.
És ez rohadtul nem hiányzott, mert be kellene szerezni a karácsonyi ajándékokat, a szemfülesebbjei már bőven megtették ezt. Én meg sehol. Viszont  minden kora reggel együtt utazunk egy nénivel, aki ilyenek miatt kel hajnalban, hogy levadássza a leárazásokat (no komment) és minden korán reggel útnak indul...Bennem lehet a hiba, de én ha nem lenne muszáj ilyen hideg és korai órákban tutira nem mennék az utcára.
Jövő hétre valahogy össze kell kapnom magam, nem akarom az utolsó percre hagyni a vásárlást. Ja, meg nem is lehet, mivel itthon lesznek a lányok. Ötlet? Semmi. A karácsonyi menüt sem találtam még ki, nem hogy az ajándékokat. Pedig agyalok erősen.
Mamám sajnos ismét rossz passzban van, csinálja a feszkót, a házban rendre panasz van rá, ráadásul szétpakolta a még ott maradt dolgaimat is és voltak közbe fontos cuccok, iratok és karácsonyi dekoráció is bőven, erre ő ezt úgy eltűntette, hogy nem találjuk. Nem beszélve a műanyag fánk lábáról, ami nélkül, nem tudom, majd hogy állítjuk fel. Helytakarékossági szempontból voltak nála a karácsonyi holmik, ide nem fér már be semmi, nála meg ott volt a sok üres szekrény, temérdek hely. Azt hittük és eddig így is volt, jól megfér velük. Hát erre ráfaragtunk. De most túl beteg vagyok ezen mérgelődni.
Nelli végülis fel lépett a versmondón, helyezést nem ért el, de én ettől függetlenül nagyon büszke voltam rá.
Jártam mindkét gyerek fogadó óráján, sok rosszat hálistennek nem mondtak.