az én valóságom

Két gyermekem van, Helga 2007.09.07.-én, Nelli 2009.06.21.-én született. Mindketten sajátos nevelési igényűek. Az apukájukkal Balázzsal hol ilyen, hol olyan a kapcsolatunk. Az élet olykor eléggé hullámvasút és nem is mindig egyszerű, de a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket :)

Idézet

Csodálatos az, amit egy nő megbír ! - egy nő, aki anya,  - egy anya, aki szeret. /Jókai Mór/

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
2016 június 28, kedd

Általános rosszkedv

Nemcsak nálam, a család többi tagjánál is. A szüleim egymással vitáznak, ebbe beszáll a tesóm is. Na, meg ott van mamám, aki hol jobban van, hol nem, de legtöbbször nincs képben sajnos.
Most néhány napig itt volt ez az iszonyú hőség, alig lehetett megmaradni a lakásban, csak szenvedtünk, meg napi többször zuhanyoztunk, de nem sokat ért. Mondjuk, azt vettem észre, hogy a lányok mintha csendesbbek lettek volna. Biztos őket is hazavágta a kánikula.
Tegnaptól itt a lehülés. És a csajokba meg belebújt a kisördög. És még szépen is fejeztem ki magam. Délelőtt még jók is voltak fogjuk rá, de délután egytől már nem lehetett velük bírni. Hol egymással verekedtek, hol a lakásban rohangáltak körbe-körbe, aminek a vége szintén bunyó lett. Ugyanaz a játék kellett nekik persze, ezen megint összevesztek, kiabáltak, sikítoztak. Helga kijelentette, hogy  világgá akar menni, mindezt az ajtónál kiáltozva, a szomszédok nagy örömére :/ Kegyetlen volt és felderült a képem, mikor az apjuk nyitotta az ajtót. Utána már kezelhetőbbekké váltak. De remélem ez nem ismétlődik meg, mert még pár ilyen nap és tuti bedilizek.
Igen, ilyenkor lehetne őket kivinni az udvarra, de hát nincs. Tudom, írtam már, lerágott csont. De falra mászok, mikor egyes ismerősök vigyorogva érdeklődnek, hogy nem akarunk saját kertes házba költözni, kényelmesebb nekünk a méregdrága albérlet???
És én szintén kedvesen vigyorogva felelek, hogy természetesen nem kényelmes, sőt baromi kényelmetlen, higgye el én is szívesebben ülnék a saját udvaromon, a saját nyomorult kerti székemben, mialatt a lányaim a saját udvarunkon játszanának és úgy lefáradnának ettől, hogy nem lenne eszükben rendetlenkedni. De sajnos nem tehetjük, így is van hitelünk, amit alig bírunk. Szóval saját ház jó időre jegelve. Talán majd egyszer, de attól félek, ez az egyszer olyan sokára jön el, hogy a lányok addigra megnőnek és nem fogja őket érdekelni az udvaron való játszadozás.
Ha már ismerősök, akkor írok a barátokról is, bár nem tudom, ez a szó megállja e a helyét. Az egyik már majd egy hónapja nem jelentkezett, olyan is van, aki másfél éve ígér egy nyamvadt emailt, mondjuk ő szerintem nem is akar írni, csak olykor megdob egy "hamarosan jelentkezem!" fél sorral.
A másik csaj meg, mikor pénzt kellett kölcsönkérni, tudta a számomat hívni. És én hülye, még adni is akartam, aztán kiderült hogy nem ételre, bulikára kérte a drága (lebukott, mert véletlenül párom számát hívta és mikor megkérdeztük, mégis mit akar hajnalban, azt mondta, taxit hívni hogy a szórakozó helyről hazajusson). No komment. Most meg hívnám, csak úgy, a száma meg már nem él. Írok neki emailt, hogy megváltozott a száma? Erre egy rövid válasz, hogy igen, majd megírja. Azóta is írja hozzáteszem. Fura, mert ha barátjának tartana, a számát hezitálás és lerázás nélkül megadná. Én mikor 2007-ben új számom lett, tuti hogy ő elsőként tudta meg. Na de nem vagyunk egyformák.Nyilván neki most "jól döcög a szekér", értem úgy, hogy van egy pasija, happiség, miegymás, a többi meg mehet a lecsóba.Hagyjuk is.
Ja és ígérkezik egy jó rock koncert a hétvégére, már beleéltem magam, hogy Balázzsal kicsit kikapcsolódunk, erre kiderül, hogy az emberem a fővárosban fog melózni aznap, szóval kétséges az egész.

2016 június 23, csütörtök

Legyetek jók, ha tudtok. A többi nem számít.

Helgus évzáróján énekelték ezt a gyerekek és hát azóta is van aktualitása. A nyár elkezdődött, vele együtt a szünet, meg az olykor korlátlan kínlódások ideje. Itt a kánikula is, gyakran nem tudjuk, mihez is kezdjünk.
A lányok néha behisztiznek, hol egyik, hol másik, de a legjobb, mikor mindkettő egyszerre. Este Nelli nem akart átöltözni, kiborult és ordított egy sort, lefekvéskor Helgára jött rá az öt perc és ő kezdte el. Hajaj, nem egyszerű, de gondolom most sok másik anyuka is így érez.
Sétálunk mi és játszóterezünk, feltéve ha nincs tele, mert annak semmi értelmét nem látom, hogy nyomorogjunk és várakozzunk az egy szem hintára. Múltkor a harmadik játszótéren sikerült a lányoknak hintázni egy keveset, mert a környéken lévő kettő szó szerint fullon volt. Hozzáteszem 11 órakor, a hőségben. De hát mindenki igyekszik lefárasztani a gyerekeket. Irigylem tesómat, neki ott az udvar, estig kint lehetnek a gyerekek, elfáradnak, nem csoda, ha reggel 9-ig is alszanak. De nem panaszkodom, azért fél 8-8-ig az én gyerekeim is bírják az alvást.
És megvolt Nelli szülinapja, tortát és táskát kapott, nagyon örült neki. Hát igen...az én hét évesen...Bár a viselkedése lenne már nagylányos. Megígértettem vele, hogy mellőzi a kisbabás hisztiket, de ezt egyelőre nem tartja sajnos.
Balázs dolgozik, így hármasban vagyunk és az idő hol jobban, hol kevésbé jobban telik.

2016 június 18, szombat

Jó bizi, sulis táska, közelgő szülinap és dübörög a nyár!

Helgus bizonyítványa reményen felüli lett!!!!!!!!!!!Nem lett hármasa sem! Nagyon örültem és egyúttal meg is lepődtem. Helga kérdezte is, hogy mit vagyok úgy meglepve, nem hittem volna, hogy nem lesz hármasa sem? Igazából bele sem gondoltam, csak reméltem a legjobbakat. És nagyon pozitivan csalódtam. Remélem jövő tanév végén is ehhez hasonló szuper bizit tarhatok a kezembe :)
A nyári szünet pedig megkezdődött. Egyelőre még bírjuk, sétálunk, játszóterezünk (de csak ha nincs nagy tömeg, tegnap is kimentünk és rá tíz percre egy 30 fős ovis csoport jelent meg az amúgy is kicsi játszótéren), itthon is próbálunk értelmes dolgokat kitalálni, de persze előfordul, hogy a csajok csak vitáznak, bunyóznak sajnos. És ez mondjuk, ha reggel hétkor már felkel, este fél 10-10-ig bizony húzós. Nyilván jobban le kellene őket fárasztani, de hőség van, nem lehetünk egész nap a játszón. Igen, ilyenkor lenne jó egy udvar, annak az árnyékos részén, esetleg kis medencében elviselhetőbb lenne a dolog és jobban is telne az idő...
Ja és Helgát a jó bizonyítványa miatt beválogatták egy sulis napközibe egy hétre, így két hét múlva oda mehet! Meg is érdemli, mi úgysem tudnánk egy hét alatt ilyen sok helyre elvinni (színház, kirándulás, állatmegfigyelés stb.).
Nellinek meg nemsokára itt a hetedik szülinapja! Amire megkapja a rózsaszín táskát, póni nélkül. Mert olyat nem találtunk momentán, de a szín legalább stimmel. Remélem örömét leli majd benne a tanév során.
Tervezek egy kis családi összejövetelt, meghívom anyumat és apumat (mamámat sajna nem tudom, mivel nem tud kimozdulni, de ő is kap majd a tortából), sütök egy kis húst is, remélem jó lesz a hangulat.

2016 június 13, hétfő

KÁCIÓ Helgáéknak, VAKÁCIÓ Nellinek

Pénteken utoljára volt oviban a kislány, utoljára játszott a barátaival, ölelgette az óvónéniket. Őt ez nem kavarja fel, fel sem fogja szerintem. De nekem azért bekönnyezett a szemem, mikor délután mentem érte és még egyszer körbetekintettem az oviban, ahol annyi jó történt vele. Hát ez is elmúlt. Most már koncentrálhatunk a sulira. De még egyelőre a nyári szünet áll előttünk, igaz Helgának még van két és fél nap.
És marhára nincs is kedve menni, minden lefekvés előtt majdnem sírva alszik el emiatt. Elhiszem, hogy fáradt már, de ezek az utolsó iskolai napok már nem nagyon a tanulásról szólnak. Gondolom játszanak és készülnek az évzáróra, ahol ő is részt vesz. Verset mond, bár nem túl lelkes és ha lehetne, elbliccelné az egészet.
Mostanában meg rászokott az angol nyelvű fejlesztő mesékre a zenemegosztón. Eddig is érdekelték a nyelvek, sok mindent megtanult már, tudja a színeket, számokat 10-ig, sok állatot. Tegnap spanyolul is nézett valamit és már első hallás után megjegyezte a színeket, ügyes kislány! Remélem hogy majd lassan tanulnak nyelveket is, mert ebben tényleg jó.
Szeptembertől kéne neki valami suli utáni elfoglaltság, lekötni a feles energiáit, mert abból rengeteg van. Apum a sportokat javasolta, de gyógytesis, rossz a tartása is és nem egy sportgyerek (akárcsak én), nincs különösen feldobva a tesis dolgoktól. A nyelv és a zene, ami közel áll hozzá, majd ebben gondolkodunk.
De egyelőre lassan itt a nyári szünet, szóval maradjunk a jelenben.

2016 június 9, csütörtök

Betegség tanév vége előtt

Helga hét eleje óta nem volt túl jól, vagyis inkább gyanúsan sokat feküdt délutánonként. Azt hittem először, hogy tanév vége előtti fáradtság, meg hogy sokat vannak a napon. De aztán belázasodott és most itthon van.
Jelenleg is alszik. És ha ő, aki évek óta nem alszik már délután alszik, akkor tényleg van valami betegsége.
Remélem azért hamar kigyógyul belőle és hogy a tesó nem kapja el.
Ő holnap lépi át utoljára az ovi küszöbét. Még belegondolni is fura.
Ma átnéztem Helgus megmaradt első osztályos cuccait és találtam üres füzeteket, bontatlan ecset csomagot, 12 színű színesceruzát, radírt, színes papír csomagot, szóval van pár dolog, amit nem kell megvenni, ami jó, mert a lista hosszú és akkor még itt van az iskolatáska. Arra gondoltam, majd a kisasszony hamarosan érkező szülinapjára vesszük meg. Ő már leadta a rendelést, hogy rózsaszín legyen, vagy pónis, vagy rózsaszín pónis...
Sajnos rossz hír is ért minket, Balázs barátja, akiről írtam, nem sokkal az előző bejegyzés után meghalt és ez igen megviselte páromat. Én is ledöbbenve állok az eset előtt, a srác még olyan fiatal volt, tragikus ez az egész. Lélekben készültünk a temetésre, de kiderült, nem is a városban, hanem máshol és csak szűk családi körben búcsúztatják. Jó lett volna végső búcsút venni tőle, de azért jó, hogy nem kell a temetésre menni, mert sem Balázs, sem én nem viseljük jól a temetéseket.
Most befejezem, tudom hogy rövid voltam, de felkelt Helga és próbálok neki valamit enni adni, mert ma csak két banánt evett egész nap.

2016 június 1, szerda

Napi kis bosszúságok, készülődés a nyári szünetre

Másodjára kezdek neki a bejegyzésnek, az előbb véletlenül megnyomtam valamit és persze ment minden a levesbe, béna vagyok na :/
Túl vagyunk a ballagáson, szép volt és megható és napokig olyan üresség volt bennem utána. Hogy még két hétig van egy ovis lánykám, utána Nelli is az iskolások táborát gyarapítja majd. Fura lesz az biztos, de bízom a legjobbakban. Szerencsére egyik kislány mégis oda megy ahova ő, így legalább nem lesz teljesen egyedül és ez jó.
Amúgy a lányoknál már nagyon év vége feeling van. Főként Helgánál, aki naponta kérdi, mennyi napot kell még járni suliba, ezt megkérdezi reggel és lefekvés előtt is. Meg reklamál, hogy unja, elég lehetne már, szóval fáradt már szegénykém. De még a héten, jövő héten és utána szerdáig menni kell, most vannak az év végi hajrák.
Nelli még jövő héten megy, nekik akkor már lovaglás, strandolás, szóval laza programok lesznek.
Sajnos kaptunk egy rossz hírt is, Balázs egyik haverja az intenzívre került, rosszul lett, remélem mielőbb felépül.
És én hogy vagyok? Hát lehetnék jobban is, mondjuk a ballagás utáni napoknál mindenképpen jobb a hangulatom. Csak néha mindenféle napi vackok elrontják a kedvemet.
Pl. tegnap egy anyuka az utcán olyan fura képpel méregette Helgát, pedig csak játszott és hozzá néha halandzsa nyelven kommentált. Szokta ezt csinálni ha belemerül a játékba. Persze ha nagyon hangos, leállítom, de most nem volt az. Mindenesetre az anyukát kellően lesokkolta. Jó, tudom túl kellene lépnem azon, hogy mit gondolnak mások, de néha nehezebben megy.
Ja, meg valamelyik nap egy öregasszony mellé ült le Nelli,  mert máshol nem volt hely. A táskája egyik része meg véletlenül hozzá ért a nőhöz, aki erre olyan mozdulatokkal tolta arrébb, mintha legalábbis leprás lenne . Amúgy nagyjából semmi bajom nincs az öregekkel (kivéve, hogy reggel csúcsidőben buszoznak a banyatankjukkal, mikor egy óra múlva az üres buszon is megtehetnék...), vannak köztük aranyosak, akik megmosolyogják a lányokat, mondják hogy milyen szépek, vagy kérdezik hogy melyik oviba, suliba járnak. De az ilyeneket, akik ekkora gyűlölettel viseltetnek a gyerekek iránt, nem igazán tudom hova tenni. Vártam, hogy beszóljon, talán készült is rá, de végül mégsem tette. Mi meg amint lett egy másik szabad hely, átültünk oda.
Szerencsére a nyári szünet beköszöntével nem is kell sűrűn tömegközlekednünk és az ilyenekkel összefutnunk.
Hurrá.