az én valóságom

Két gyermekem van, Helga 2007.09.07.-én, Nelli 2009.06.21.-én született. Mindketten sajátos nevelési igényűek. Az apukájukkal Balázzsal hol ilyen, hol olyan a kapcsolatunk. Az élet olykor eléggé hullámvasút és nem is mindig egyszerű, de a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket :)

Idézet

Csodálatos az, amit egy nő megbír ! - egy nő, aki anya,  - egy anya, aki szeret. /Jókai Mór/

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
2017 június 26, hétfő

Túlzsúfolt egy hét lesz ez

Megvolt Nelli évzárója is, fellépett a drága, kapott jutalomkönyvet és a bizi is egész jó lett, mondhati várakozáson felüli.
Most meg már vakáció!!!!!!Vagyis Helgának a héten még sulis napközi,így hamar kelünk, de jövőhéten már alhatnak, ha akarna.
De hétvégéken nem igazán akarnak, hiába fekszenek le későn, 10-kor, fél 11-kor (amikor már én is majd elalszom), reggel 7 után felébrednek éstig zsonganak.
Remélem, azért átszoktatom őket a szünet alatt, hiszen azért szünet, a szünet, hogy pihenjünk. Vagyis ők.
A hét tehát még koránkeléssel telik, meg futkosással. Ma két hivatalos levélért mentünk be a kisebb lánykával a városba, meg volt befizetendő csekk is.
Holnap egy ismerős anyuka és a kisfia vár minket délelőtt.
Szerdán egy másik anyukával találkozunk, ha minden igaz.
Csütörtökön megnézzük Helga fellépését, mert a napközi keretein belüli műsorban verset mond.
Pénteken orvoshoz kell mennem éves kontrollra.
Szombaton meg családi összejövetel lesz, mert tesóm kislányának a szülinapját ünnepeljük.
Vasárnap már elvileg semmit nem tervezek, de bármi becsúszhat.
És akkor még a teknőst is be kellene szerezni, bár egyelőre akvárium ügyében kérdezősködöm.
A bojlert a szerelő megcsinálta, végre nem csöpög, a tv is elkészül a héten szerintem.
Tegnap voltam mamámnál, hát nincs jól túlzottan, de annyira rosszul sem, olyan középút, ami nála már haladás.

2017 június 19, hétfő

Abrakadabra, azt kívánom, mindenki tűnjön el!!!!!

Ezt Helga mondta múltkor, mikor Nellivel varázslósat játszottak :D  Hát sokszor van benne valami.
A nyári vakáció ugyan beköszöntött, de még Helgának sulis napközi van, Nellinek meg évzáró, így hát a gondtalan és főleg ráérős reggelek még váratnak magukra. A tömegközlekedés még így nyári szünetkor is az agyamra megy, bár most hogy nincsenek diákok, csak a rosszallóan néző öreglányok miatt aggódhatok, vagyis nem aggódok, pont leszarom nem érdekel. Reggel a gyerekgyűlölő is jött, de nem beszéltem vele, a múltkori kis ordítozása után inkább hanyagoljon, amúgy sem tudom, mit keres a reggeli buszon, hiszen suliban melózik és szünet van, bár lehet hogy behívták, ő dolga. Engem hagyjon mindenki békén.

Helga bizije gyönyörűséges lett, pont annyi, mint tavaly, szóval nem rontott, kapott végre jutalomkönyvet és részt vett a ballagáson és az ünnepélyen is versmondással. Meg vagyok vele elégedve (matek ötös, úúúúristen).
Nelli eredményei is kiderülnek a héten, hát meglátjuk, verset ő is mond. A héten meg még szülinapja is lesz, és ő élő állatot óhajt. Az apjával konzultáltunk és hát kutya, macska nem lehet mert asztmás és kimutatottan allergiás a szőrükre, meg nekem ne tegye tönkre a lakást se kutya, se macska. Oké szeretem őket, de ide inkább ne.
A hörcsögöt, tengerimalacot és más rágcsálókat is kizártuk, mert nekem volt tengeri malacom, három is egyszerre, baromira hangosak és nagy kosszal járnak.
A madarakat is pont emiatt húztuk ki a listáról. Maradt a hal, vagy más vízi bigyók, így lett végül teknősbéka, de még ez sem biztos, a héten utána járok mennyibe is kerül és a felszereléseket is körbekérdezem, hátha valakinek van elfekvőben, ha nincs azt is venni kell. Nelli már izgatott emiatt, de mondtam neki, hogy azért még ne élje bele magát. Jó lenne persze egy kis állat, felelősségtudat stb., hát nem tudom, meglátom. A héten kiderül.

2017 június 14, szerda

A nyár mindjárt indul!

A héten brutálisan csepegni kezdett a bojlerünk, tegnap meg a tv-nk adta be a kulcsot (idén másodjára), így most mindkét eszközhöz várjuk a szerelőt.
És elérkeztünk ide. Az utolsó egész nap a suliban. Holnap mindkettőnek évzáró, Helgusnak biziosztás, Nellinek egy héttel később.
Izgatott vagyok, félek a ránk váró nyártól.
De bizakodom is.
Csak legyen egy kis szünet, mert brutál megutáltuk már a reggeli herce-hurcát. Ma reggel a gyerekgyűlölő nő (akiről régebben írtam) is bekattant, vagy elgurult a gyógyszere. Nem tudom, de orbitális üvöltözést csapott, mert szerinte a lányok hangosak voltak. Szerintem meg nem voltak hangosabbak mint máskor. Mindenesetre, Nelli úgy megijedt, hogy elsírta magát (én meg szarul éreztem magam egész nap, mások bunkósága miatt). Meg azt is mondta, a gyerekgyűlölő, hogy múltkor valami öregasszony is mondta neki, hogy kik ordítoznak reggelente, mert nem tud aludni.
Kár, hogy nem nekem mondja *-* De ez itt felénk így megy.
Hangosak, illetve gyerekek, beszélgetnek. Nem templom a buszmegálló, hogy néma csendben kell ott állni, míg a busz jön.
Fuh...
Egy szó, mint száz, marhára elegem van az egészből, pár napig nem akarok tömegközlekedni és öregasszonyokat (se mást) látni!!!
Kiégtem, na...
A gyerekek is elfáradtak, majd jó lesz a pihenés, vagy hogy nem leszünk időhöz kötve, mert igazából azt gyűlöltem a legjobban.
Egyik barátnőm mondta, hogy nyáron fussunk össze, neki is van két gyereke, nekem is, nekik kertes házuk is van, kis pancsolóval, homokozóval. Szóval lehet hogy élek a felajánlással.
Most lelkileg készülök a holnapi biziosztásra Helga részéről, később Nelli részéről is.

2017 június 7, szerda

Rosszindulat, viharos nyár

A barátnőmmel végülis letudtam a találkozót, annyira nem volt gáz végülis, bár voltak kínos hallgatások, de belefért.
A hosszú hétvége is eltelt, egyik délután jégkrémeztünk, de amúgy semmi extra. Balázs két napot melózott a háromból, mi meg itthon dekkoltunk és bizony olykor csatáztunk. Főleg Helgával, aki már nyilván nagyon fáradt a sulitól és ha itthon van is, csak pörög és feszkózik, meg marják egymás a hugával. Megy a visszabeszéd, hiába ez már lassan a kiskamasz kor *-*

De azért remélem, a nyári szünet nem az őrület jegyében fog telni. Helgusnak lesz napközi, amikor meg nem, akkor majd töröm a fejemet, hogyan töltsük hasznosan a szabadidőnket . Mindegy, csak innen el, ebből a házból.
A drága szembeszomszéd bemószerolt a közös képviselőnél, hogy állítólag nem takarítottuk ki a lépcsőházat. Ez nem igaz, illetve, mikor ide költöztünk, pont azon a héten volt a mi lakásunk a soros, de akkor még azt sem tudtam, hol áll a fejem, a takarítószerek is az albérletben voltak hagyva, mert ott kellettek. Viszont a múltkori alkalomkor, már felmostam a folyosón. De hát könnyebb vádaskodni és egyből árulkodni a közös képviselőnek. Fel lett mosva, attól hogy ő pont nem látta (ami fura, mert mindig a folyosón lóg mint a Pál utcai fiúk a grundon), attól még én megcsináltam és bocs már hogy nem naponta mosok fel, mint ő (mert unalmában nem bír mit csinálni). Szóval jött a képviselő és magyarázott, hogy ki van írva a takarítási rend etc., etc., de mondtam hogy tudom, mivel már volt "szerencsém" itt lakni és akkor is ez volt a módi. Aztán hallottam, a folyosón még oltogat minket e kedves nőszemély a közös képviselőnek, nem értettem, pontosan mit, de rólunk volt szó, mert az ajtó fel mutogatott. De igyekszem nem felidegesíteni magam ezen. Szomorú, hogy valakinek annyira nincs élete, hogy a máséval kell foglalkozni. Ajh.
Két napja megint fájogat a fogam, na ez jobban foglalkoztat.
Tegnap meg olyan szinten megáztunk, mint már régen nem. Szó szerint csavartuk itthon a ruhákból a vizet. Remélem a lányok nem fáztak meg. Imádom, mikor süt a nap és tíz perc múlva lecsap a vihar. Mi meg ugye nem készültünk fel rá, bár az ernyő ott volt nálam, de nem ért valami sokat a szélviharban.
Mamám kicsit jobban van, most éppen tudják etetni, és már ez is jó hír, a héten tervezek menni hozzá, remélem el is jutok. Attól függ, Balázs itthon lesz e valamelyik nap a hétvégén.