az én valóságom

Két gyermekem van, Helga 2007.09.07.-én, Nelli 2009.06.21.-én született. Mindketten sajátos nevelési igényűek. Az apukájukkal Balázzsal hol ilyen, hol olyan a kapcsolatunk. Az élet olykor eléggé hullámvasút és nem is mindig egyszerű, de a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket :)

Idézet

Csodálatos az, amit egy nő megbír ! - egy nő, aki anya,  - egy anya, aki szeret. /Jókai Mór/

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
2017 szeptember 27, szerda

Hármacskán

Balázs hétfő óta jó pár megyével odébb dolgozik. Leghamarabb szombat körül jön haza. De remélem, már nem kell jövő héten vissza mennie.
Amúgy még mindig beteg, szóval ha nem javul a héten, elküldöm dokihoz és nincs apelláta!
Így vagyunk most hármasban, lassabban telik az idő, egyhangú minden. És főleg az esték furák, így az apjuk nélkül, de hát ez van, ezt kell szeretni.
Itt vannak a hidegek, fázunk, lassan be kell kapcsolni a fűtést.
Főleg, mert Helga hétvégén kicsit lerobbant, kis nátha, hőemelkedés, köhögés, de két nap alatt kikúráltam, így ment suliba. Mondjuk, most már kifejezetten unja, többször érdeklődik az őszi szünet idejéről.
Nelli valamivel szívesebben megy, a héten az osztály a parkban tartja az egyik tesióráját és izgalommal tekint előre.
A legjobb aranyköpés a héten eddig tőle származik.
Lefekvés előtt az időjárásról beszélgettünk a gyerekekkel. Helga elmondta, hogy ő legjobban azt szereti, ha szépen süt a nap.
Mire Nelli: én meg azt szeretem mikor a felhő ELVAKARJA a napot!
:D :D :D
Amúgy ma egy barátnőmmel lett volna találkozóm, segíteni kellett volna neki hivatalos ügyekben, amikben én sem vagyok túl nagy ász, de ő aztán főleg nem. Már eleve nem jól indult, mert fél 8-kor ébredt, mikor a találkozó 8-ra volt megbeszélve. A négy oldalas hivatalos irat, amit ki kellett volna töltenie, naná hogy a fasorban sem volt, sőt nem is találta. Mondtam neki, hogy rendezzen el mindent, nekem is van 1-2 dolgom, és 9-kor a megbeszélt helyen. Fél 10-ig szobroztam ott, nem jött. Hívtam, de nem vette fel, ehelyett random visszahívós sms-eket küldözgett, de hiába hívtam, az eredménytelen volt. Remélem, minden rendben van vele és csak valami fontos közbejött (neki is van kisgyereke, kettő is, szóval tudom, hogy bármikor-bármi beüthet).

2017 szeptember 21, csütörtök

Rossz idő, érzékenység, selejtezés

Na "hálistennek" megérkezett a klassz, esős idő. Hú, de vártam már :S Hiányzott már a napi többszöri megázás. Hát most itt van, sajna.
Mikor reggel kinéztem az ablakon és láttam, hogy szakad az eső, legszívesebben visszamásztam volna az ágyba, csak hát ez nem így működik. Menni kell, még akkor is, ha esik. Adtam a lányokra esőkabátot, de pont akkor nem esett, illetve akkor kezdett jobban szemelni, mikor már a buszmeghez értünk. A csajok ma nagyon elemükben voltak, hangoskodtak ezerrel, ott volt a gyerekgyűlölő is egy hasonlóan unszimpi nővel (aki valahonnan baromi ismerős nekem, de nem jöttem még rá, honnan), akivel olykor jelentőségteljesen összenéztek. Már vártam, mikor szólnak be, de elmaradt, nem is tudom miért. Mondjuk, én nem vagyok valami jó passzban, szóval mérges is voltam a gyerekekre, hogy nem tudnak halkabban lenni, pont elég ez a rossz idő, meg a többi járulékos hülyeség, még ők is feszkóznak. Na, mindegy.
Itthon meg folytattam az elkezdett selejtezést. Kaptunk ruhákat innen-onnan, de a régiektől meg már nem férünk el, amúgy is nézni kell, miket nőttek ki a gyerekek és azokat továbbadni kisgyerekes ismerősöknek, vagy ha rossz állapotú, kidobni. Nehezen haladok vele, mert ugye rengeteg van és sokat olyan helyre kellett elpakolni, ahonnan egyedül én nem tudom kivenni, lásdt bazi nehéz ágynemű tartó. Ja meg ugye por meg penész, elő is jött az ellergiám, itt tüsszögök, könnyezem és köhögök. Felemelő állapot.
A gyerekek amúgy jól vannak, lassan belejövünk a reggeli tortúrába is, csak könyörgöm, ne essen az eső, mert az frankón be tud zavarni.
Ez amúgy is egy tré nap, már reggel kiderült, azóta még inkább belátom, ügyintézek, de nehézkesen halad, már úgy belezavarodtam, azt sem tudom, ki van kivel :D Az a bajom, hogy szóban nem tudom nagyon elmondani, mi az ábra, az ügyintézők már tuti hülyének néznek. Lehet,az is vagyok, a szóbeli kifejezés nem erősségem.
És egy jó kis poén így a végére, ne csak panaszkodjak.
Beszélgettem Helgával, hogy milyen virágokat ismer. Sorolja, hogy rózsa, ibolya, tulipán, hóvirág, nácisz.
NÁCISZ :D :D :D
Nelli meg a fülén ült  minap, szólok neki többször, semmi reakció. Morgok magamban, hogy ez a Nelli süket. Miközben a hátam mögé settenkedett és megszólalt:Nem, Nelli nem süket.
Csoda beszólásaik vannak.

2017 szeptember 16, szombat

Az ilyenkor szokásos őszi nyavalyák

Ajh, tudom régen jelentkeztem, de maguk alá gyűrnek rendesen a hétköznapok. Korán kelés, tömegközlekedés, nyáron elmaradt ügyek intézése, szülői értekezletek ésatöbbi.
Na, meg sikerült lebetegedni is, ahogy ez ilyenkor szokott. Balázs tök náthás, fáj a feje, a torka. Én dettó, leszámítva hogy nem úszom a takonyban, de a többi stimmel. Kicsit a csajok is köhögnek, de nem vészes, meg nem is tudom, hogy nem e az allergia bukkant fel. Ja, Helgának 2 napja herpesze is van. Pedig eszik a vitamint, naponta gyümölcsöt (apum hozott egy nagy szatyor alma-körte-barack ellátmányt), mégis benne vagyunk. Sajna Balázs ki sem tudja feküdni, mert hétvégén is dolgozik, jövő hét közepén, végén meg megy messze, vidékre, az ottalvós munkára. Remélem, addig meggyógyul.
Amúgy elvagyunk, átlagosan telnek a hétköznapjaink, hétközben megy a strapa, álmosak, fáradtak, de hétvégén naná hogy korán kelnek, meg hiszti, veszekedések is színen vannak.
Nellikém ügyesen bemegy reggelente, nagyon örülök ennek és Helga sem drámázik. Teszik a dolgukat. Már rendesen folyik a tanulás, hozzák haza a házikat, főleg Nelliéknél húzós a tananyag. Kicsit nehéz még visszatérni a nyárból, még fél lábbal ott vagyunk, de már közeleg a hideg, a tél. Jön a fűtés szezon, brrr...előre rosszul vagyok tőle. Idén ráadásul nem is tudom, ki ellenőrzi a gázokat, mert Balázs összeveszett a szerelővel, aki eddig átvizsgálta a készülékeket. Szóval most keresni kell egy másikat. Meg venni kell(ene) egy új porszívót is, mert lehet hogy írtam, a régi (ami nem annyira régi, pár éves) beadta a kulcsot. Csak imádkozom, hogy a mosógépemnek ne legyen baja, mert az nagy érvágás lenne, egyik ismerősöm pont most hívott, hogy tudok e szerelőt, mert a mosógépük feladta a harcot és ott van a két kisbaba és nem tud mosni. Nem irigylem, az biztos.

2017 szeptember 6, szerda

Kerékvágásban

Egyelőre még bírom. Bírjuk :D Nelli szépen megy be magától, illetve egy kis osztálytárssal, nincs sírás és remélem, ez így is marad. Nagyon örülök ennek a fejlődésnek.
Jelenleg még Helga is elvan, bár már kérdezte ma, hogy meddig kell még suliba menni, de lehet hogy csak a hétre értette. Ő szereti előre látni a konkrétumokat...
Mindkét gyerek osztályához jöttek új tanulók, sajna mindegyik túlkoros, balhés és ezt nem csak ránézésre lehet megállapítani. Nellinél már egy osztálytárs szülei panaszkodtak, hogy az új kisgyerek (vagyis nem annyira új, mert cirka negyedjére kezdi a másodikat vagy így valahogy) máris terrorizálni látszik pár osztálytársat. És még csak szeptember elejét írjuk :S
Helga két új oszitársa közül, az egyik be sem jött az első tanítási napra, a másikról meg kb. ugyanaz a történet, mint Nellinél, sokadjára járja az adott osztályt.
A versmondások mindkét gyereknél szuperul sikerültek, nem is kellett súgni nekik. Lám, csak bevált, hogy nyáron nyüstöltem őket.
Helgánál rám akarják lőcsölni az SZMK vezetőséget, de gyorsba leléptem, mielőtt döntés született volna. Remélem, megúszom, eddig a dekoratív anyuka vitte a posztot és neki testhez álló is, én nem vagyok sem szervezkedős, sem hangadó. A gyűlésekre, még csak-csak eljárnék, de nem vagyok az a kreatív, ötletelős fajta.
A reggeli koránkelés még mindig gyilkos, lévén, hogy jelenleg hajnali 4-től nem aludtam, de Balázs is panaszkodott, hogy óránként ébredt. Biztos front volt.
A családban megint megy a furkálás, de már nem is csodálkozom és szomorkodom emiatt. Ha állóvíz van, valaki tesz róla, hogy ez ne sokáig maradjon.
Úgy néz ki, Balázs egy-két hetet messze, vidéken tölt majd melóval, ottalvós bulika lesz, már előre készítem magam lelkiekben.