az én valóságom

Két gyermekem van, Helga 2007.09.07.-én, Nelli 2009.06.21.-én született. Mindketten sajátos nevelési igényűek. Az apukájukkal Balázzsal hol ilyen, hol olyan a kapcsolatunk. Az élet olykor eléggé hullámvasút és nem is mindig egyszerű, de a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket :)

Idézet

Csodálatos az, amit egy nő megbír ! - egy nő, aki anya,  - egy anya, aki szeret. /Jókai Mór/

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
2018 május 28, hétfő

Mozgalmas hétvége

Tudom, érdemlek egy nagy nagy fekete pontot a nem írásért :( :( Az a helyzet, hogy a lelkierőmet elveszi a matekozás a bankoknak való megfelelés miatt, meg néha nem is történik semmi említésre méltó.
Hát hihetetlen, hogy mindjárt itt a tanév vége. Megint kettős érzésekkel várom. Egyrészt jó lesz a pihenés, a nem korán kelés-bár Helga még megy sulis táborba és oda szerintem 8-ra   kell beérni-a szabály nélküliség. Másrészt félek, mert mindig nagyon hosszú a szünet, a vége meg különösen. Majd meglátjuk.
Ötlet, terv nincs. A nyaralás lett volna, de ugye a bank elvitte az erre összegyűjtött pénzt, talán majd jövőre lesz részünk ebben is-remélem akkorra már a lakást is eladjuk, de ne szaladjunk előre.
A hétvége most pörgős volt. Pénteken a hugom meghívott magukhoz hússütésre, így másnap a lányokkal hármasban elbuszoztunk hozzájuk, Balázsnak sajna dolgoznia kellett.
Hála égnek nem szakadt az eső-úgy mint előző nap, sőt kánikula volt. Tesóméknál nagy gyereksereg, rokon és vendéggyerekek, szóval volt hangulat. Trambulin, pancsoló, kiskutya, kismacskák, finomságok. Jól érezték magukat nagyon. Nelli fehér bőre vörösre égett, pedig 5x kentem le naptejjel, ezek szerint hiába. Másnap fájlalta is.
Vasárnap pedig gyereknapi programokra mentünk, kisállatsimogatás volt, Helga köszönte szépen, nem dögönyözte a nyuszikat, barikat-nem az a simizős tipus-de Nelli odáig volt tőlük. Sétáltunk, ettünk finomakat és a lányok kaptak ajándékot is gyereknap alkalmából.
A hétvége eseményei meg annyira kifárasztották őket, hogy még rendetlenkedni sem volt erejük :D

2018 május 8, kedd

Mozgalmas hét

Tegnap Helgával tudtuk le a vérvételt. Nem gyengén stresszeltem, mivel múltkori alkalommal nagyon nagyon kiakadt. Így most már hajnal óta ébren voltam és ezen agyaltam. Szerencsére nem volt rá okom, egy hangot nem hallottam. Ügyes, bátor nagy lány volt! Az eredménye is jó lett, így pár évig nem kell vérvételre mennünk vele.
Megvoltak az anyák napi műsorok is, meghatóak voltak és mint mindig ilyen alkalmakkor, rájövök, mennyire szerencsés vagyok, hogy ők vannak nekem. Még ha néha igen nehéz is, de piszok nagy mázlim van, két ilyen imádnivaló gyerekkel <3
A héten még találkozóm van a bankos pasassal, félek, hogy nem fogom meghatni és aztán egyben kell az egész hitelt megfizetni, de erre képtelenek vagyunk, annyi pénz a világon nincsen. Szóval bízom a legjobbakban.
Még van hátra pár hivatalos ügyem, csekkek, a postára is be kellene ugranom, mert jött hivatalos levél. Meg a gyerekorvost is fel kellene keresnem, kellene Nellinek recept és megvitatnánk Helga vérvételi eredményeit, bár szerencsére azok jobbak lettek, mint a hugának.
Szóval nem fogok unatkozni az biztos. Ahogy Balázs mondaná, rohangálhatok, mint pók a falon.
Ja, a bogarakról jut eszembe, ismét vannak ezek kis fekete bogárkák, meg sajna összefutottam a spájzban egy százlábúval is! Még jó,hogy a lányok nem látták, frászt kaptak volna. Főleg Nelli, na ő olyan pókfóbiában szenved, hogy még a kis kaszáspókok is komoly félelmet okoznak neki.
Volt kitől örökölnie :S

2018 április 27, péntek

Váratlan

A hitelek fizetésével mindig bajban voltam, folyton el voltam maradva, de nem gondoltam, hogy ekkora a baj. Két napja becsengetett egy fickó, hogy a banktól jött és hogy akkora az elmaradásom, hogy ha így haladok, elveszíthetjük a lakást.
Csak néztem magam elé és megszólalni sem bírtam hirtelen. Fizettem én a hitelt, minden héten egy adagot, de egyszerre ez a negyven ezer ft nagyon megterhelő, mert sajna van még egy másik hitelem is és akkor még ott a rezsi, a napi bevásárolni valók ls egyebek. Ez eddig működött, de úgy látszik, új rendszer lépett életbe és már nem fog menni.
A meglepődésen túl, nem voltam feldobva. A pasi már árverezést emlegetett, de azért csak nem eszik olyan forrón a kását. Egyrészt még úgy nem vagyok elmaradva, másrészt, fizetek, ha nem is mindig pontosan és egyszerre, de a szándékot azért nézhetnék.
A fickó odaadta a telefonszámát és jövő héten majd időpontot egyeztetünk, addig meg még fizetek be és majd meglátjuk.
Beszéltem erről Balázzsal is persze, szerinte és szerintem is, egy dolog menthet meg minket a lottónyeremény. De mivel nem lottózunk, kicsi az esélye XD
Viccen kívül: el kell adni ezt a lakást és annak az árából végtörleszteni, a maradékból másik lakást venni. Mese nincs.
Biztos nem lesz egyszerű menet, de el kell kezdeni, másképp sosem szabadulunk a hitel fogságából.

Nem szeretek itt élni, így ez nem fog megrázni, de addig is, míg ide el jutunk, minél jobban lefaragni a tartozást. A baj csak az, hogy mint fentebb írtam, más fizetnivaló is van.
Hát erről ennyit egylőre, nem örülök, de jön a négy napos hosszú hétvége-amin Balázs legalább 2 napot dolgozik-és úgysem tudok mit tenni. Agyalni ezen meg felesleges.
A lányok jól vannak, ők is várják már a szünetet. Helga fellép majd a színjátszókörben, haza adták a szerepét, majd azt kell begyakorolni.
Nellinek meg biztos lesz egy csomó házi, ahogy szokott lenni.
A hét amúgy tök átlagosan telt, még csak hangosabb szó sem volt köztünk, a gyerekek sem vitatkoztak annyira, elvoltunk. Ja, annyi volt, hogy Helga 2 pulcsit is a suliban hagyott, de végül hazahozta, biztos motiválta a telefon megvonás, amit az apja szigorúan betartott. Nincs pulcsi, nincs telefon :S

2018 április 6, péntek

Idegbaj hétvégére

A szünet lement, semmi extra. A húsvétot sem nagyon tartottuk, szinte végig rossz volt az idő és Balázs is dolgozott. Húsvét hétfőn a szűk családi körben volt locsolás és kb. ennyi. Nem is bánom, a gyerekkoromban tartott húsvétok miatt, nem annyira rajongok a locsolkodásért és az ezzel járó vendégségért.
Negyedikétől Helgának már suli volt, a hugának még nem, de kelt ő is korán és minden reggel mentünk, kísértük a nagyot. Aztán együtt bevásároltunk kettesben Nellivel, vagy ügyintéztünk. Itthon is sokat segített, főleg a mosogatás fekszik neki nagyon, igaz akkor az egész konyha vízben úszik, de a szándék a fontos.
Elvittem vérvételre a vérszegénysége miatt, igazából már jó ideje megvan a beutaló, de nem tarottam olyan akutnak a dolgot, hogy ezért kivegyem az iskolából, így kapóra jött a szünet.
Rengetegen voltak, de kisgyerek csak egy, így alig kellett várni és a hölgy is nagyon aranyos volt, aki a vért vette. Nelli nem is nagyon sírt és matricát is kapott.
Az eredmény mára lett meg, a vérszegénysége jelenleg elmúlt, viszont lett pár érték, ami nem tetszik, mert elég magas.
Rá akartam kérdezni a gyerekorvosra, de hiába hívtam fél 9-11-ig, folyamatosan foglalt volt a vonal. Így nem lettem okosabb, hétfő délutánig várni kell sajnos.
Próbáltam neten kutakodni, de nem érdemes, mert csak beparázik az ember attól, amit ott lehet olvasni.
Nem tehetek mást, megvárom a hétfőt.
És idegeskedek persze.

2018 március 30, péntek

Tavaszi szünet, második nap

Igen, két napja tart és nekem is két napja van torokfájásom. Itthoni szerekkel kezelgetem, már kezd jobb lenni.
Sajnos az idő nem kegyes hozzánk, ráadásul Balázs is dolgozik, egyelőre csak húsvét hétfőn lesz itthon velünk, meg esetleg vasárnap hamarabb végez.
Így már azt gondolom, még jó hogy nincs ragyogó napsütés, mert akkor a guta ütne meg, hogy a négy fal között szenvedünk.
Befogtam a csajokat is takarítani. Tegnap Helga porszívózott, port törölt, Nelli felmosott és mosogatott. Helga nem túl lelkesen-őt nehéz sokáig lekötni valamivel-Nelli valamivel érdeklődőbben. Ő ma is elmosogatott ebéd után. Lehet, hogy tartós lesz, én csak azért találtam ki, hogy addig se vitatkozzanak és unatkozzanak.
Tanulni is kellene, bár Helga ofőjével beszéltem, nincs a tanulmányával komolyabb gond, Nellinek sem vészes annyira, de neki gyakorolni kell a szünet alatt. Főleg matek és nyelvtan.
Helgának nemrég volt tanulmányi verseny, szép eredménnyel, büszke voltam rá!!!Csak ne készítene ki a magatartásával és a visszafeleselésével :S
Tervezem a sonkafőzést, vettem egy helyes, kis sonkát, Balázs vett tormát-nagy kaland volt, mert már kifogytak a készletek és csak a drágább volt sok helyen, de végül talált egy közepes árkategóriájút-, meg tojást is főzök, ha a csajok meg nem eszik, mert újabban kedvencük lett a főtt kemény tojás.
MINDENKINEK KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

2018 március 22, csütörtök

A mobil bedöglik, a húsvét közeleg

A négy napos hosszú hétvége unalmasan, de eltelt, rossz idő volt, nem nagyon mentünk semerre.
Balázsra megint rájött az évente párszori "jó apa akarok lenni Mátéval" dolog és felhívta a fiát. Illetve hívta volna, de már nem az volt a száma, amit régebben megadott neki. Aztán hívta az anyját a Zsanettet (grrrrrr), aki megadta a srác új számát. Máté amúgy már egy ideje elköltözött a barátnőjéhez Miskolcra.
Hogy azóta beszélt e Balázs a fiával, nem tudom, nem került ez szóba. Bár nem hiszem, hogy túl sok közös ügyük lenne, mert szerintem 2-3 éve személyesen nem találkoznak és az apa-fia kapcsolat kimerül abban, hogy Balázs szülinapjára ír egy sms-t, vagy felhívja.

Tudom, nem szép dolog ez. Én nem akarom, hogy a lányoknak ilyen kapcsolatuk legyen az apjukkal :(
Amúgy semmi, tényleg semmi bajom nincs Mátéval, hiszen személyesen nem volt még hozzá szerencsém. Ez sem az én hibám, én mondtam Balázsnak többször is, hogy hozzunk össze egy ilyesféle találkozót, de igazság szerint a srác sem akarta, több találkozót is lemondott az apjával kettesben. Erőltetni meg semmit sem szabad, most meg már messzebb is költözött.
Nelli mobilja meg tönkremant a héten. Hát hazudnék, ha azt állítanám, nem volt várható, már hónapokkal ezelőtt betört a kijelzője és azóta csak repedt-repedt tovább. Most meg már se kép, se hang. A lányka meg szomorú, de most nem tudok mit tenni. Körbekérdezek pár ismerőst, hátha van eladó, fölös olcsó mobiljuk. És majd pótoljuk valamikor. Pénzkérdés.
Addig lesznek egy telefonra ketten. Helga előzékenyen mondta, hogy majd kölcsön adja a huginak az övét, hát még jó, ő is benne volt vastagon a mobil idő előtti kimúlásának.
Amúgy ezen kívül semmi extra nincs velünk, várjuk a tavaszi szünetet, ami Nellinek jó hosszú lesz, Helgának valamivel kevesebb. Meg itt lesz a húsvét is, de mi nem nagyon tartjuk. Csak a nagyon szűk család locsol meg minket. Be is kéne már szerezni a tojásokat, Balázsnak a kölnit stb.
És jövő héten még iskola szerdáig. Dolgozatok, felelések és egy hosszú vers Nellinek, azzal szenvedünk most.

2018 március 3, szombat

Most meg a hó (meg némi magányosság)

A nagy hideg enyhülni látszik, de most meg esett némi hó. Legalábbis erre. Hát mit lehet erre írni? Nagyon hiányzott  :S
Amúgy ma van drága kisebbik leányzóm névnapja, kapott is sütit ez alkalomból, most fogyasztják nagy lelkesen.
Balázs meg a barátaival meccset néz, így hármacskán vagyunk itthon. Jelen pillanatban csend és béke. Na, jó ezt elkiabáltam.
Helgával amúgy is nehéz újabban. Folyton felesel, vagy őrjöng, és ezt nehéz tolerálni. Az apja már beszélt vele, ha ő is itt van, nem vészes a helyzet. De sajnos én meg vagyok vele lőve.
Nelli meg totál el van kényelmesedve, inkább nem eszik, de akkor sem hozza be a kajáját pl. Elég idegesítő ez, mert nemrég még olyan büszke volt magára, hogy saját maga beviszi a tálcáját, sőt az apja vacsoráját is szervírozza. Nem tudom, vele is mi van. Néha el vagyok tanácstalanodva ez ügyben.
Most hétvégén meg lett volna egy koncert, ami érdekelt volna, jó kis rock, klassz lett volna, de több akadályba is ütköztem.
- Balázzsal nem mehettem, mert ő pasis programot szervezett magának és ezt nem mondta le.
- Anyumék meg nem tudtak volna a lányokra vigyázni, mert egy ismerősük szülinapi összejövetelére voltak hivatalosak.
- Nem tudtam volna kivel menni. Már úgy értem, barátnő fronton gyengén állok. Szinte mindenki eltűnt az életemből, a jó hosszú ideje tartó barátságok átváltottak ilyen lájtos, egy hónapban egyszer írok emailt, vagy sms-t-re. Nem írom, hogy nem bánt, de hát ez van. Néha én sem vagyok az a túl nagy barátnőzős, hajlamos vagyok befordulni, de máskor meg olyan jól esne, ha a régiek felkeresnének, akár személyesen, akár interneten keresztül.
Szóval a mai estéből így nem lett semi, és így nem mentem én ma koncertre. Vígasztalom magam, hogy úgysem nekem való már az éjszakai élet, másnap hogyan tartanám a frontot a gyerekeknél?!
És levágtam kicsit Helga haját, mert már nem állt sehogy. Az eredémény most meglepően jó.

2018 február 27, kedd

Itt van, megjött Szibéria, amit mi nem bírunk, plusz más egyebek

Akartam hamarabb írni, de vagy időm nem volt, vagy a gépem idegesített fel az állandó felugráló hirdetésekkel, amik a kutyát nem érdeklik. Na, de itt vagyok, ez így jött össze. Balázs meg én beszélgettünk Helgával a rossz jegy és az összecsapott dolgozatt miatt. Mondtuk neki, hogy ne szúrja el figyelmetlenséggel, nem törődömséggel a jó tanulmányát. A dolognak meg lett a hatása, a lányka kijavította a kettest!!!!!És azóta még egy ötöst és egy négyest is bezsebelt. Szóval okos lány ő, csak néha rossz utakra téved.
Már csak a magatartásával kellene kezdeni valamit, mert hétvégén valahogy nem jutottunk közös nevezőre. Ha nem szenvedett látványosan az unalomtól, akkor Nellit piszkálta, vagy fel-alá rohangászott a lakásban, ordítva persze. És ez két napig elég idegölő.  Persze lehet, hogy front volt, ezt a baromi hideget érezte, nem tudom.
Alapból azért jó fej tud lenni és olyan jó a szövege.
Tegnapi legjobb:
Észrevettem, hogy kiment a konyhába, mikor visszajött, már rágott valamit.
- Helga, mit eszel?- kérdeztem tőle.
Mire ő: -Csak Mentost majszolgattam.
Milyen választékosan beszél, aranyos.
Ja, múlt héten kiesett egy foga, most megint olyan foghíjas.
Ez a hideg viszont kiborít mindannyiunkat. Pedig reméltem, hogy idén megússzuk, de sajnos nem. Nelli bőre nem igazán bírja ezt az időjárást, hiába kenem be zsíros krémmel reggelente, mire a sulihoz érünk, vörös az arca. De tényleg, annyira hideg van, hogy reggel sapkát vettem.
ÉN! Aki tényleg akkor húz fel ilyet, amikor szibériai a hideg. Ugyanígy vagyok a kesztyűvel is. Szóval felvettem a sapkát, bárhogy rühellem is. És tudom, hogy idétlenül festek benne, bár a lányok megnyugtattak, hogy nem is festek olyan rosszul :D
Ez is haladás…

2018 február 15, csütörtök

Jó, meg nem jó

Nelli úgy-ahogy helyre rázódott, már ment suliba is, bár a hasa még néha fáj és az étvágya sem az igazi. Lehet, hogy mégis valami vírus volt? Most többfelé az van.
Helgára meg panasz van sajnos. Találkoztam az osztályfőnökével, aki "megörvendeztetett" a hírrel, hogy milyen rossz lett a matek dogája. Pedig tudja-itthon is tudta, ha kérdeztem-de lusta és hanyag és csak összecsapja.
És a magatartása sem oké megint. Szóval ismét mélyrepülés.
Nem örültem, nagyon nem. Azt hiszem, este Balázsnak meg nekem lesz pár szavunk a kisasszonyhoz.
Na, Nelli meg tegnap fél óráig bömbölt az utcán és itthon. De nem tudtuk megfejteni miért, valami problémája akadt a jelmezével, vagy nem tudom, de ahogy jött a sírás, úgy abba is maradt hálistennek. Monduk, azért az ilyenek kimaradhatnának.
És végre a szekrény mizéria is lezáult, helyén a bútor, folyamatban van a pakolás, de már egybe kötöm egy kis selejtezéssel is. És mindig elámulok, hogy mennyi cuccunk van :S
Ma farsag mindkét csajszinak, remélem a buli mindkettőnek tuti lesz.

2018 február 13, kedd

Hányás, felfordulás

A tegnapi nap nem volt túl jó finoman szólva sem. Nelli hajnalban gyomorfájásra panaszkodott és hányt. Így nem engedtem suliba, szerencsére Balázs elvitte a nővérét, így nem kellett Nellit húzni. Mondjuk, nagyon nem is tudtam volna, mert folyamatosan hányt. Semmi sem maradt meg benne, ha ivott egy korty vizet, öt perc és kihányta. Az orvos meg délutántól rendelt. Nagyon aggódtam érte, nem akartam, hogy kiszáradjon.  De mást nem tehettem, csak annyit, hogy adtam neki hányás elleni kúpot (ami mellett is hányt) és néztem az órát, hogy mikor lesz már délután egy óra.
Közben a lányka elaludt és mikor úgy egy óra múlva felébredt, csodák-csodája, már nem hányt. Azt a pár korty vizet, amit bele diktáltam, nem hányta ki. Kezdtem megnyugodni, hogy talán csak gyomorrontása van, előző nap vendégségben voltunk, összeevett mindent.
Azért elvittem az orvoshoz, de a váró tele volt köhögős, influenza gyanús betegekkel, így némi várakozás után inkább haza jöttünk, hiszen Nelli már jobban érezte magát. Vettem neki B vitamint és rehidratáló oldatot, meg persze tegnap diétáztattam. Szegény, estére már evett volna, de csak keksz és ropi volt a menüje.
Ma már küldtem iskolába, jól érezte magát és a farsangon mindenképpen részt akar a héten venni.
Helgáéknál is farsan lesz a héten, ha minden igaz. Így most mindkét lánynak így telnek a napjai.
Mi meg bútorcsere közepén vagyunk Balázzsal és mivel már napok óta húzódik, megviseli az idegeinket. Reggel már vitakoztunk, szóval nem bánom, ha végre helyén lesz a bútor és kezdhetek visszarakodni, most olyan a lakás, mintha költöznénk (bár úgy lenne).